An
elektromágneses relé egyfajta elektronikus kapcsoló. Egy előre meghatározott impedancia vagy reaktancia túllépése esetén működik. Ez lehetővé teszi, hogy egy kis elektromos áramot nagyobbá alakítson át. Ezek a kapcsolók sokféle formában és méretben megtalálhatók.
A relék hasznosak a fontos berendezések és teljesítményparaméterek felügyeletében. Hatékonyak az áramkimaradások, megszakítások és a megnövekedett érintkezési átviteli ellenállás észlelésében is. A relé másik gyakori felhasználása a vezérlőfeszültség figyelése. Ez különösen ipari környezetben hasznos. A feszültségfigyelő relé azt is képes észlelni, ha a relé meghibásodást tapasztal, például hibás vezérlést vagy kiolvadt biztosítékot. Azonban ezeknek a reléknek vannak bizonyos korlátozásai.
Az elektromágneses relé egy vasmag köré tekercselt többfordulatú tekercsből áll. A tekercs feszültsége mágnesezetté teszi a vasmagot, és magához vonzza a vasarmatúrát. Ez az armatúra ezután elfordul és működteti az érintkezőket. A második áramkör mágneses mezeje feszültség alá helyezi az első áramkört, ami az érintkező nyitását vagy zárását okozza. Egyes esetekben az elektromágneses relé távol helyezhető el a vezérlőforrásától, így az eszköz bárhol elhelyezhető egy távoli helyen.
Az elektromágneses relének is kétféle érintkezője van. Az egyik alaphelyzetben nyitott, a másik pedig zárt. Ez utóbbit több érintkezős relékhez használják, és általában kiegyensúlyozott nyalábtípusnak nevezik. Az egyik típus rögzített sugárral és elektromágnessel rendelkezik. Az elektromágnes két tekercsből áll, amelyek közül az egyiket feszültség, a másikat áram táplálja. Ha a két tekercs egymással szemben van, a relé működési ereje feszültség alá helyezi a tekercset, és megbillen. A billenő gerenda zárja az érintkezőt és működteti a megszakítót.